2011. február 2., szerda

nem tudom szavakba önteni.olyan fura érzések.olyan hirtelen jött és váratlanul.olyan nyomorult érzés és mégis örömteli.annyit szomorkodtam,éjszakákat sírtam át,küzdöttem,álmodoztam..most meg itt a lehetőség, egy út a boldogság felé,de félek.félek az elutasítástól,a csalódástól,az újabb könnyektől.nem merek újra szeretni?

" Ne félj a kudarctól, játszd végig a játékot ! "

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése